Meglepetes, nem vart ajandek Nadas Peter uj regenye. Meghokkento tortenetszovesevel, surun valtakozo regiszterekben arado nyelven egy vizparti telepules hetkoznapi vilagat tarja elenk. A Remtortenetek hosei a falu elokepenek karakterisztikus alakjai: gazdak es napszamosok, katolikus pap es a reformatus lelkesz, egy szellemileg serult fiatal no, aki tobbszoros leanyanya, es apja a kozsegi pasztor, a tanito es egy hetven eve megesett oregasszony, aki azota sem szerezte vissza a becsuletet, egy ordogtol megszallott pekseged es egy lenyugozo diaklany, kitelepitett arisztokratak es nyaralo uriasszonyok. Micsoda figurak es jellemek, valamennyien a josagukba es a gonoszsagukba merulve. Nem beszelve a kiserto szellemekrol. A nehany napot atfogo cselekmenyben az elesettseg, kiszolgaltatottsag, fuggoseg es az eroszak ujabb es ujabb valtozatait ismerjuk meg, amelyeket a szenvedok a sajat egyetlen eletukkent erzekelnek. Celine es Moricz, Csehov es Borbely Szilard, Csalog Zsolt es Tompa Andrea vilagahoz kapcsolodo univerzumban jarunk, ahol a nyelv a beszedkeptelenseggel erintkezik, ahol nemcsak a nyers onerdek es az osztonos onzetlenseg tor utat maganak, hanem kaotikus es demonikus erok sodorjak ismeretlen iranyokba a szereploket es az esemenyeket. Az elbeszeles latszolag raerosen, egyre ujabb helyszineket es szereploket felvonultatva, szeles ivekben kanyarog, mikozben ellenallhatatlanul sodrodunk a kozos balvegzet fele. "Ugy beszeltek rola az asszonyok, ugy cifraltak, mintha tisztesseges apai neve nem lenne ennek a Tereznek, a Szipirtyo Tereznek, a Banya Tereznek, amibol lassan Banya lett. Banya Terez. Az o dragalatos szulohelyen, ahol mink is megszulettunk, vagy kinn a hatarban, a mezon, az erdon, a malnasban, a pajtak kozott a szerun kozvetlenul a temetodomb alatt, mert az orokos nyarutoi tuzveszely miatt a pajtak, rosseb tudja, miota, kunn alltak a vegen, es amint hordtak be a szenat es a szalmat, nehogy mar valaki tuzet rakjon, kart ne tegyen, vagy a termesbol ne capcaraljon maganak, a pajtat mezoor vigyazta, de masutt is, ahova csak mentunk, mindenutt, az arteri erdokben, ahol egyutt szedtek az asszonyok a csiperket, nehogy a masiknak tobb jusson belole, es az egeszet maganak leszedje, ok is lassak, mikent szedi, mennyit talal a masik, es akkor en mert nem talalom, a legelon, a sok buzgarnal es a kozeli szolokben a gyumolcsfak kozott bizony elhagytak a rendes csaladnevet, mikor rola vagy neki beszeltek, bizony beszeltek, nevettek, de ugy elhagytak am, ugy szajaltak rola, ugy emlegettek, mintha nem tudnak tobbe, azonos csaladnevet visel egy igen hires nagy csaladdal, s akkor azert vigyazzanak am, hogy mit beszelnek."